A fehérjék előállításához szükséges információ a sejtek örökítőanyagából hírvivő molekulák közvetítésével jut el a fehérjeszintézis helyszínére. A hírvivő mRNS-molekulák felfedezése óta foglalkoztatja a kutatókat, miként lehetne kémcsőben előállított mRNS-molekulák sejtekbe juttatásával – az örökítőanyag megváltoztatása nélkül – egy adott fehérje termelésére késztetni a sejteket. A korai kísérletek során a bevitt mRNS-ek nem kívánt immunreakciókat váltottak ki, és gyorsan lebomlottak. A 2023-ban Nobel-díjjal jutalmazott felfedezés nyomán azonban kiderült, hogy módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-ek alkalmazásával ezek a nem kívánt immunreakciók jelentősen csökkenthetők. A nukleozid-módosított mRNS-ek széles körű biotechnológiai és terápiás alkalmazását a rendkívül hatékony transzfekciós rendszer, a lipidnanopartikulumok (LNP-k) megjelenése tette lehetővé. A nukleozid-módosított mRNS és a lipidnanopartikulum-technológia összekapcsolásával létrejött mRNS–LNP platform alapját képezheti minden olyan biotechnológiai és orvosi eljárásnak, amelynek célja fehérjék sejten belüli termeltetése a genetikai állomány módosítása nélkül. A technológiára épülő orvosi alkalmazások köre rendkívül széles: a vakcinák fejlesztésétől a terápiás fehérjék termeltetésén át egészen a daganatellenes vakcinákig terjed. Az mRNS–LNP laboratórium célja e technológia továbbfejlesztése és széles körű alkalmazásának elősegítése. Laboratóriumunk jelenleg GLP minőségi szinten képes a preklinikai kísérletekhez szükséges oltóanyagok rutinszerű előállítására. Kutatócsoportunk jelentős fejlesztési programokban vett részt, többek között az mRNS–LNP készítmények fagyasztva szárítási eljárásának kidolgozásában, új, LNP-képzésre alkalmas lipidcsalád fejlesztésében és szabadalmaztatásában, valamint vírusok, baktériumok és patogén egysejtűek elleni vakcinák fejlesztésében. Jelenlegi kutatásaink között szerepelnek olyan mRNS-alapú terápiás eljárások, amelyek célja a daganatellenes kemoterápiával szembeni rezisztencia csökkentése, illetve a tumoranyagcsere befolyásolása. Emellett személyre szabott rákvakcinák fejlesztését célzó programban is részt veszünk.
Csoportvezető: Erdélyi Miklós tudományos tanácsadó
Csoport tagjai: Bajusz Csaba tudományos munkatárs
Takácsné Mihalik Boglárka ügyvivő szakértő
Publikációk:
Montoya B, Melo-Silva CR, Tang L, Kafle S, Lidskiy P, Bajusz C, Vadovics M, Muramatsu H, Abraham E, Lipinszki Z, Chatterjee D, Scher G, Benitez J, Sung MMH, Tam YK, Catanzaro NJ, Schäfer A, Andino R, Baric RS, Martinez DR, Pardi N, Sigal LJ. Mol Ther. 2024 Jun 5;32(6):1790-1804. doi: 10.1016/j.ymthe.2024.04.019. Epub 2024 Apr 11.
Ábrahám E, Bajusz C, Marton A, Borics A, Mdluli T, Pardi N, Lipinszki Z. FEBS Open Bio. 2024 Mar;14(3):380-389. doi: 10.1002/2211-5463.13754. Epub 2024 Jan 24.
McMahon M, O'Dell G, Tan J, Sárközy A, Vadovics M, Carreño JM, Puente-Massaguer E, Muramatsu H, Bajusz C, Rijnink W, Beattie M, Tam YK, Kirkpatrick Roubidoux E, Francisco I, Strohmeier S, Kanekiyo M, Graham BS, Krammer F, Pardi N. Proc Natl Acad Sci U S A. 2022 Nov 8;119(45):e2206333119. doi: 10.1073/pnas.2206333119. Epub 2022 Nov 2.
Pardi N, Carreño JM, O'Dell G, Tan J, Bajusz C, Muramatsu H, Rijnink W, Strohmeier S, Loganathan M, Bielak D, Sung MMH, Tam YK, Krammer F, McMahon M. Nat Commun. 2022 Aug 9;13(1):4677. doi: 10.1038/s41467-022-32149-8.
Muramatsu H, Lam K, Bajusz C, Laczkó D, Karikó K, Schreiner P, Martin A, Lutwyche P, Heyes J, Pardi N. Mol Ther. 2022 May 4;30(5):1941-1951. doi: 10.1016/j.ymthe.2022.02.001. Epub 2022 Feb 4.
tudományos tanácsadó
tudományos munkatárs
ügyvivő szakértő
|
|
tudományos tanácsadó | publikációk | CV |
|
|
tudományos munkatárs | publikációk | CV |
|
|
ügyvivő szakértő | publikációk | CV |