A makrofágok működését a szöveti mikrokörnyezetben jelen lévő különböző molekulák együttesen alakítják. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan reagálnak ezek a rendkívül plasztikus immunsejtek két, hagyományosan ellentétes hatású citokin, az IFNγ és az IL-4 egyidejű jelenlétére. Eredményeik azt mutatják, hogy a két jel nem egyszerűen kioltja egymás hatását, hanem összehangolt epigenetikai és transzkripciós szabályozás révén sajátos, köztes makrofág-aktivációs programot hoz létre, amelynek része egyes géncsoportok fokozott kifejeződése. Az azonosított mechanizmusok hozzájárulnak annak megértéséhez, hogyan alkalmazkodnak a makrofágok a gyulladásos és daganatos állapotokra jellemző összetett mikrokörnyezethez. Hosszabb távon e folyamatok feltárása új terápiás megközelítések és célpontok azonosítását támogathatja olyan kórállapotokban, amelyekben az IL-4- és IFNγ-jelátvitel egyaránt alakítja az immunológiai környezetet.
Why does the same infection cause only mild symptoms in one person, but more serious disease in another? A new study led by the HUN-REN BRC Szeged Momentum Systems Immunology Research Group, together with several international collaborators, suggests that part of the answer lies in how broadly the immune system can present fragments of pathogens to its own immune cells.
A fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi együttműködő partnerrel együtt azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a védekezést, hogy az immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát tud megmutatni saját sejtjeinek.
A Magyar Genetikusok Egyesülete, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottsága 2026. szeptember 18-án rendezi meg a XXV. "Genetikai Műhelyek Magyarországon" című minikonferenciát.
A cancerous tumor is not a single enemy. It is made up of many different cell populations that can behave in very different ways. Among them, even at the time of diagnosis, there may already be cells that months or years later could give rise to metastases or become resistant to treatment. The challenge is that these critical cell populations are extremely difficult to detect in time. Researchers in Szeged, working together with Swiss and Swedish partners, have achieved an important breakthrough in this field.
A rákos tumor nem egyetlen ellenség: sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el, vagy ellenállhatnak a kezeléseknek. A kihívás az, hogy ezeket a kritikus sejtcsoportokat időben rendkívül nehéz felismerni. Ebben értek el áttörést szegedi kutatók, svájci és svéd partnerekkel.
Nagy örömmel és büszkeséggel számolunk be arról, hogy a Federation of European Biochemical Societies (FEBS, Európai Biokémiai Társaságok Szövetsége) felkérte Kondorosi Évát, hogy alapító tiszteletbeli tagként csatlakozzon a FEBS Research Academyhez.