2024. máj. 22. | Hírek
A rangos PNAS folyóiratban jelent meg a HUN-REN SZBK kutatóinak új tanulmánya, amely áttörést hozhat az agyi gyógyszerbevitel vizsgálatában. A Prof. Deli Mária által vezetett nemzetközi kutatás azt vizsgálta, hogyan alakul ki agyi ereink sajátos védelmi rendszere, az úgynevezett vér-agy gát.
Az agyi hajszálerek különleges szerkezete miatt a legtöbb gyógyszer nem képes a vérkeringésből az agyszövetbe jutni, hogy ott kifejtse a hatását. Ez óriási akadályt jelent az olyan idegendszeri betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór vagy az epilepszia. A gyógyszerkutatások korai szakaszában fontos előre jelezni, hogy egy adott hatónyag képes lesz-e átjutni az emberi vér‑agy gáton, erre azonban a jelenlegi sejttenyészetes modellek nem megfelelőek.
A szegedi kutatók friss közleménye három, a vér-agy gát fejlődésében szerepet játszó jelátviteli út eddig ismeretlen kölcsönhatásáról számol be. Az útvonalak együttes célzásához a szerzők egy cARLA névre keresztelt kismolekula-koktélt hoztak létre, amivel a vér-agy gát tulajdonságok minden eddiginél jobban kialakíthatók az ereket formáló endotélsejtekben.
A kismolekula-koktél használatával gyógyszerek vizsgálatára alkalmas
vér-agy gát modell nyerhető.
„Az új eljárás segítségével az eddigieknél jelentősen megbízhatóbb vér‑agy gát modellek hozhatók létre emberi őssejtekből világszerte. Ezek a modellek hozzájárulhatnak az agyi hajszálerek élettani és kóros folyamatainak pontosabb megértéséhez, valamint alkalmasak lehetnek gyógyszerek és gyógyszerhordozók agyi bejutásának vizsgálatára.” – magyarázza Porkoláb Gergő, a HUN-REN SZBK PhD hallgatója, a tanulmány első szerzője.