HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
A makrofágok működését a szöveti mikrokörnyezetben jelen lévő különböző molekulák együttesen alakítják. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan reagálnak ezek a rendkívül plasztikus immunsejtek két, hagyományosan ellentétes hatású citokin, az IFNγ és az IL-4 egyidejű jelenlétére. Eredményeik azt mutatják, hogy a két jel nem egyszerűen kioltja egymás hatását, hanem összehangolt epigenetikai és transzkripciós szabályozás révén sajátos, köztes makrofág-aktivációs programot hoz létre, amelynek része egyes géncsoportok fokozott kifejeződése. Az azonosított mechanizmusok hozzájárulnak annak megértéséhez, hogyan alkalmazkodnak a makrofágok a gyulladásos és daganatos állapotokra jellemző összetett mikrokörnyezethez. Hosszabb távon e folyamatok feltárása új terápiás megközelítések és célpontok azonosítását támogathatja olyan kórállapotokban, amelyekben az IL-4- és IFNγ-jelátvitel egyaránt alakítja az immunológiai környezetet.
A Plant, Cell & Environment című folyóirat a HUN-REN SZBK munkatársainak kutatási eredményét bemutató ábráját választotta az augusztusi lapszám belső borítóképének.
A fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi együttműködő partnerrel együtt azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a védekezést, hogy az immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát tud megmutatni saját sejtjeinek.
A Magyar Genetikusok Egyesülete, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottsága 2026. szeptember 18-án rendezi meg a XXV. "Genetikai Műhelyek Magyarországon" című minikonferenciát.
A rákos tumor nem egyetlen ellenség: sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el, vagy ellenállhatnak a kezeléseknek. A kihívás az, hogy ezeket a kritikus sejtcsoportokat időben rendkívül nehéz felismerni. Ebben értek el áttörést szegedi kutatók, svájci és svéd partnerekkel.
Nagy örömmel és büszkeséggel számolunk be arról, hogy a Federation of European Biochemical Societies (FEBS, Európai Biokémiai Társaságok Szövetsége) felkérte Kondorosi Évát, hogy alapító tiszteletbeli tagként csatlakozzon a FEBS Research Academyhez.
Fókuszban a szegedi EV kutatás
A tenger élővilága nemcsak különös formákat és színeket rejt, hanem olyan apró molekulákat is, amelyek új ötleteket adhatnak a gyógyszerkutatásnak. Egy friss nemzetközi kutatásban szegedi kutatók is részt vettek: a munka során rájaeredetű peptidekből kiindulva terveztek új hibrid molekulákat, majd azt vizsgálták, hogyan viselkednek ezek sejtekben és különböző molekuláris kölcsönhatásokban.
A nukleozid-módosított mRNS–lipid nanorészecske (LNP) vakcinák fejlesztése új távlatokat nyitott a fertőző és daganatos megbetegedések elleni küzdelemben.
A bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. A HUN-REN SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. Az eredmény segíthet jobban megérteni, hogyan viselkednek a fágok az emberi szervezetben, és hosszabb távon új terápiás lehetőségek fejlesztéséhez vezethetnek.