HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2023. október 13-án ünnepelte alapításának 
50. évfordulóját a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK). A jeles alkalmon részt vett az ország első női Nobel-díjas kutatója, Karikó Katalin is, aki az akkori Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában, most HUN-REN SZBK falai között kezdte meg az mRNS-sel kapcsolatos kutatásait. Az esemény különlegessége, hogy 1973. október 11-én az intézet épületének átadása is egy szegedi kötődésű Nobel-díjas kutató, Szent-Györgyi Albert részvételével zajlott.
Nagy Ferenc főigazgató nyitóbeszédével vette kezdetét a jubileumi program, aki elmondta, hogy az a fiatalos lendület, amely az intézetet az alapításakor is jellemezte, a mai napig tetten érhető. Az itt dolgozó 16 MTA Lendület Program-nyertessel pedig az egyik „leglendületesebb” intézménynek nevezte a kutatóközpontot. Az utódgeneráció képzése mindig kiemelt figyelmet kapott a vezetőség részéről. Ezt mutatja a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) kialakult szoros kapcsolat, ahonnan számos hallgató érkezik szakdolgozónak vagy PhD-hallgatónak. A Nemzeti Tudósképző Akadémia megalakulása pedig további tehetséges fiatalokkal gazdagítja a kutatóközpont tudományos közösségét. Az SZTE mellett az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézettel és a Magyar Molekuláris Orvostudományi Kiválósági Központtal (HCEMM) kialakított együttműködéseknek köszönhetően olyan tudományos közösséget építhetnek ki Szegeden, „amely révén már a nem túl távoli jövőben Kelet-Közép-Európa regionális centrumává válhatunk” itt [Délmagyarország-1].
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédében kifejtette, hogy a kormány folytatja azon törekvéseit, amelyekkel a magyar kutatóknak segít elképzeléseik megvalósításában. Kiemelte, hogy már eddig is százmilliárdokat szántak erre a célra, például a Magyar Kutatási Hálózat és a nemzeti laboratóriumok támogatásával, de nemrég életre hívták a Neumann János Programot is, amely az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolására fókuszál [Szegedinap]. Az ünnepségen bejelentette, hogy megalapították a Kutatási Kiválósági Tanácsot, amely két szegedi taggal is büszkélkedhet: Kondorosi Évával és Röst Gergellyel
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a 
HUN-REN SZBK 50 évvel ezelőtti alapítása valami újat hozott a magyar tudományos világba „méghozzá elsősorban műszerellátottsága és az ott összegyűlt kiváló kutatóknak a kritikus tömeget meghaladó száma alapján” itt [MTA-weblap]. Az intézet tudományos kiválóságát mutatja, hogy 8 akadémikussal, 16 Lendület-nyertessel és 21 MTA doktora címmel rendelkező kutatóval büszkélkedhet. A Szegedi Tudományegyetemmel, az ELI-ALPS-szal és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központtal való együttműködések pedig előrevetíti annak a lehetőségét, hogy „Szeged már a közeljövőben Kelet-Közép-Európa meghatározó tudományos központjává váljon.”
Gulyás Balázs elnök úr a 
HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nevében gratulált az intézet alapításának fél évszázados évfordulójához, illetve Karikó Katalinnak a Nobel-díj elnyeréséhez. Szabó Gábor, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet ügyvezetője Nagy Ferenchez hasonló jövőképet képzel el. Beszédében elmondta, hogy az elektronok mozgása – amelyet már Szent-Györgyi Albert is figyelemre méltónak talált – a náluk található berendezésekkel attoszekundomos lézerimpluzusok segítségével is vizsgálható. 2023-ban Krausz Ferenc ezen kutatásaiért kapta meg a fizikai Nobel-díjat.
Botka Lászlónak, Szeged város polgármesterének a szavai zárták a köszöntő beszédek sorozatát, aki Szegedet az itt tevékenykedő kiváló kutatóknak köszönhetően a világ legnagyobb városai közé sorolta, „pedig közigazgatási területünk nem nőtt az elmúlt 50 évben” [SzegedHu-1]. A közönségnek elmesélte, hogy Karikó Katalin a napot a Városházán kezdte, ahol egy idős hölgy nagyon különleges, családjában féltve őrzött ereklyét adott át Nobel-díjas kutatónknak: Szent-Györgyi Albert eredeti, kézzel írt, baráti hangvételű levelét.
Az intézet elmúlt 50 évét a korábbi főigazgatók – Venetianer Pál, Dudits Dénes és Ormos Pál – visszatekintéseiből ismerhette meg a hallgatóság.
Venetianer Pál alapító atyáink egyike, immár 52,5 éve dolgozik a kutatóközpont falai között; 1994–1996 között főigazgatói posztot töltött be. „A Straub-örökség”’ című előadásában Straub F. Brunóval közös éveiről mint élete legboldogabb évtizedéről számolt be, amelyet nemcsak a kutatói, hanem magánéleti sikerek is gazdagítottak. Elbeszéléséből kiderült, hogy Straub olyan különlegesen kiemelkedő intellektuális légkört alakított ki, amelyben rendszeresek voltak a közös ebédek alatti kulturális eszmecserék, mindennapjaik állandó szereplője volt a humor és a játék, amelyekbe Straub is szívesen bekapcsolódott. Halála előtt pár évvel még utoljára ellátogatott az intézetünk által szervezett SZBK-napokra, ahol az alábbi szavakkal fejezte ki gondolatait: „Tudja Palikám, az az egyetlen vigaszom, hogy azt hiszem, ezzel az intézettel valami maradandót alkottam."
Dudits Dénes 1997 és 2010 közötti főigazgatósága alatt viszonylag stabil gazdasági háttér mellett az intézet tudományos teljesítménye növekedésnek indult, amelyet a publikációk és az impakt faktorok száma mellett a 2000-ben elnyert Európai Unió Kiválósági Központja cím is igazol. Egy városi kezdeményezés keretén belül megalakult a Biopolisz Innovációs Kft., amely a technológiatranszfer és a kutatás eredményeinek hasznosítását célozta meg, de ebben az időszakban még számos spin-off cég alapítási kísérlete is volt az SZBK-nak.
Ormos Pál 2011-től 2018-ig töltötte be a főigazgatói pozíciót. A kutatógárda gyarapodása volt jellemző ebben a nyolc évben. Számos sikeres PhD-védés, két akadémikusi kinevezés (Kondorosi Éva és Nagy Ferenc) és 10 Lendület pályázat elnyerése mellett 2011-ben a BayGen Intézet is csatlakozott – Kondorosi Évával együtt – az SZBK csapatához. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásának köszönhetően 2013–2016 között megtörtént az intézmény külső és belső felújítása. A 2016-ban elindult GINOP-felhívásoknak köszönhetően elnyert 34 sikeres pályázat 13 milliárd forintos támogatása jó pár évig biztosította a kutatási keretet és a modern műszerpark kiépítését, a korábbi elavult eszközök felújítását.
A főigazgatók visszatekintő előadásainak videófelvételei itt tekinthetők meg.
Karikó Katalin humorral fűszerezett előadásában járta végig pályafutása fontosabb mérföldköveit
Szegedre kerülésétől kezdve egészen az mRNS alapú vakcina kidolgozásáig. Egyetemi tanulmányait a JATE-n végezte, ahová azért adta be jelentkezését, mert az SZBK is Szegeden van. Az 1970-es évek elején át is lépte kapuit, mert Farkas Tibor vezetésével elkezdett a lipidekkel foglalkozni. Tomasz Jenő megkeresésére váltott csoportot és témát, amely immár az RNS-re, azon belül is 2’-5’ nukleotidok szintetizálására fókuszált. 1985-ben utazott családjával Amerikába, ahol Robert Suhadolnik (Temple University, Philadelphia) laboratóriumában folytatta 2’-5’ nukleotidokkal kapcsolatos kutatásait; céljuk antivirális anyag létrehozása volt. 1989-ben átment a University of Pennsylvaniára, ahol Elliot Barnathan kardiológussal az urokináz receptor termeltetésén dolgozott, érdarabon vizsgálták a fehérje termelődését. Innen 1997-ben átkerült a Neurosurgery - Medical School of University of Pennsylvaniára, ahol David Langerrel 
agyvérzés során sérült erek értágításán dolgoztak. Ekkoriban találkozott Drew Weissmannal, akivel dendritikus sejteken alkalmazták vakcinaként az mRNS-t, de az gyulladásokat okozott. Ennek kiküszöbölésére találták ki azt a kísérletet, amely során különböző RNS-eket izoláltak, majd adtak dendritikus sejtekhez, olyanokat keresve, amelyeknél nem alakul ki gyulladásos válaszreakció. A tRNS alkalmazásakor kapták meg a várt eredményt, aminek az a jellemzője a többi RNS-sel szemben, hogy számos módosított nukleoziddal rendelkezik. Így különböző módosított nukleozidokat kezdtek el tesztelni, és végül megtalálták a pszeudouridint, ami nemcsak hogy nem vált ki gyulladást, de még nagy számban is termelődik róla a fehérje. Ennek a tudásnak a levédésére megalapította az RNARx nevű céget. 2013-ban, nyugdíjazását követően, került a BioNTech-hez (Mainz, Németország), ahol ellenanyagokat kódoló mRNS-ek tesztelését végezte. Jelenleg mintegy 300 mRNS alapú humán terápiás kísérlet van folyamatban, többek között vírusok, baktériumok és paraziták ellen. Előadása zárásaként Katalin köszönetet mondott egykori mentorainak, valamint az intézet kutatóinak, munkatársaink pályafutásának támogatásáért.
Karikó Katalin előadásának videó felvétele itt tekinthető meg.
Karikó Katalin előadását követően Nagy Ferenc főigazgató átadta az SZBK dolgozóinak ajándékát: egy jókívánságokat tartalmazó, poszter méretű portréképet, amit az SZBK dolgozói aláírtak. Az átadást követően a posztert az ünnepség díszvendégei is aláírásukkal látták el.
Az eseményt egy kötetlen beszélgetéssel egybekötött ebédszünet követte.
A szünet után a résztvevők először a Biokémiai Intézet SZBK-ról készült rövid ismeretterjesztő filmjét tekinthették meg (itt), majd az SZBK legrangosabb kitüntetésének, a Straub-plakettnek az átadására került sor, amit évente az intézmény tehetséges fiatal kutatói kapnak. A jubileum alkalmából most három idősebb tudós munkatárs vehette át az elismerő kitüntetést: Venetianer Pál, az SZBK korábbi főigazgatója, Kondorosi Éva, laboratóriumvezető professzor, és Pál Csaba, aki az antibiotikumrezisztens baktériumok elleni védekezés lehetőségeit kutatja.
A nap további részében a HUN-REN SZBK intézetei képviseltették magukat két-két tudományos előadással. A rendezvény mottója, hogy minden intézetből egy szenior, sikeres kutató a jelen kimagasló eredményeiről és ezek múltbeli gyökereiről beszél, amit egy fiatal, ígéretes kutató követ, aki a jelen eredményeiről számol be és az elképzelt jövőről gondolkodik („vízióm a következő 50 évről”). Az előadásprezentációk az első szerző nevére kattintva tekinthetők meg.
Biofizikai Intézet
Deli Mária: a biológiától a fizikáig, vér-agy gát kutatás lézercsipesszel és chip-eszközökkel
Vizsnyiczai Gaszton: a fizikától a biológiáig, optikai mikrofabrikációval és mikromanipulációval
Genetikai Intézet
Haracska Lajos: a karcinogenezis motorjai: mutációk keletkezése és gátlása
Honti Viktor: ellenanyagoktól a gépi tanulásig: a vérsejtképzés fejlődésbiológiai vizsgálata ecetmuslicában
Biokémiai Intézet
Vígh László: fagyhaláltól hőgutáig: a membránok kritikus szerepe a stresszválaszban
Kintses Bálint: a fágterápia lehetőségei a genomika korában
Enzimológiai Intézet
Gál Péter: proteolitikus enzimek az immunválaszban
Tantos Ágnes: hiszton lizin metiltranszferázok és RNS-ek interakciói
Növénybiológiai Intézet
Kondorosi Éva: a szimbiotikus nitrogénkötés 50 éve
Tóth Szilvia Zita: mikroalgák hasznosítása megújuló energiatermelésre
A jubileumi program a Városi Sportcsarnokban megtartott gálavacsorával záródott, amelyen a kutatóközpont jelenlegi, valamint meghívott korábbi munkatársai és a meghívott VIP-vendégek együtt ünnepelték az elmúlt öt évtizedet.
A fenti és a galériákban mellékelt fényképeket a Dusha Béla, Frank Yvette, Gémes Sándor, Iványi Aurél, Sahin-Tóth István és Szalamia Lóránt által készített felvételekből válogattuk.