Hírek

Újabb rangos elismerésben részesült a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatóinak közös munkája. A Nature Communications szerkesztősége beválogatta a MALVINA módszert bemutató tanulmányt az Editors’ Highlights válogatás „Microbiology and infectious diseases” kategóriájába, amely a közelmúlt különösen jelentős és érdekes kutatási eredményeire irányítja a figyelmet.

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakmai partnerként vett részt a Falling Walls Lab magyarországi fordulójában, ahol az SZBK-t Szili Petra és Czikkely Márton képviselte a verseny zsűrijében. A nemzetközi tudományos pitchverseny fiatal kutatóknak és innovátoroknak ad mindössze három percet arra, hogy bemutassák áttörést ígérő ötletüket.

2026. október 12-én a JATE-díj Testület sajtótájékoztatóján jelentették be az immár második alkalommal odaítélésre kerülő díjazottak névsorát. Az eseményre az elismerés alapítója, Karikó Katalin Philadelphiából jelentkezett be.

Researchers in Szeged have developed MALVINA, a machine learning-based method that shows, cell by cell, how bacteria invade human cells, cause DNA damage, and change their behaviour in the presence of other bacteria or drugs. The method could help identify high-risk bacterial strains and support the development of therapies that not only kill pathogens, but also make them less harmful.

Miért lehet az egyik baktériumtörzs veszélyesebb a másiknál, és honnan tudjuk, hogy egy gyógyszer valóban kevésbé veszélyessé teszi-e a kórokozókat? Szegedi kutatók új, gépi tanuláson alapuló módszere, a MALVINA sejtről sejtre mutatja meg, hogyan jutnak be a baktériumok az emberi sejtekbe, milyen károsodást okoznak, és hogyan változik a viselkedésük más baktériumok vagy gyógyszerek jelenlétében. A nagy áteresztőképességű módszer a jövőben veszélyes baktériumtörzsek felismerésében, gyógyszerjelöltek vizsgálatában és új probiotikus megközelítések fejlesztésében is használható lehet.

Ákos Diósdi and Péter Horváth, researchers at the HUN-REN Biological Research Centre in Szeged, have co-authored an article with Fabian J. Theis in Nature Reviews Molecular Cell Biology, but it does not present a new experimental finding. Its scope is far broader: they have set out a strategic direction for the future of research on artificial tissue-like models, giving the international research community a roadmap that could shape the development of the field for years to come.

A Nature Reviews Molecular Cell Biology a molekuláris és sejtbiológia legmagasabb presztízsű folyóirata, 118-as impaktfaktorral. Magyar kutatók ilyen rangos lapban ritkán publikálnak, ezért a szeptemberben megjelent véleménycikk különösen fontos mérföldkő: az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar tudományos publikációja.

Baktériumölő vírus belsejében tehetünk virtuális sétát, mikrogépeket nyomtathatunk, Drakulának segíthetünk egy molekuláris rejtély megoldásában, vagy akár egy tudományos kutatás résztvevőivé is válhatunk. Szeptember 25-én ismét megnyílik a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont a Kutatók Éjszakáján.

Gene-editing technologies could usher in a new era of plant breeding, allowing researchers to modify specific traits in crops in a targeted manner and much more rapidly than with conventional breeding. These methods offer new opportunities to develop varieties that are more resistant to disease and extreme weather and require fewer plant protection products. Yet gene editing remains surrounded by misconceptions and is frequently conflated with conventional GM technology. We spoke to research biologists Péter Kaló, János Györgyey, László Nagy, László Szabados and Szilvia Zita Tóth of the HUN-REN Biological Research Centre, Szeged about how gene editing differs from conventional GM technology, the misconceptions surrounding it and how it could shape the future of agriculture.