Hírek

Wirth Roland és munkatársai, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének Maróti Gergely vezette Mikrobiális és Alga Genomika Kutatócsoportjában (illetve az Extracelluláris Elektrontranszfer Lendület csoportban), az SzTE TTIK Biotechnológiai Tanszékével szoros együttműködésben, a biogáz előállításban kulcsszerepet játszó mikrobák (metanogén archaeák, hidrolizáló és szintrófikus baktériumok) interakcióit, a közösségek stabilitását és működését vizsgálták ipari méretű anaerob degradációs rendszerekben, valódi biogáz üzemekben.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2009. január 14-én hirdette meg először Lendület Programját azzal a céllal, hogy haza hívja, illetve itthon tartsa a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutatókat. Az évenként meghirdetett Program öt évre nyújt támogatást a nyertes pályázók számára. Az idei évben 19-en pályáztak sikeresen (a 108-ból), akik között van Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója is.

Áron Szabó and his colleagues from the Institute of Genetics of the ELKH Biological Research Centre (BRC) conducted a study on glial degradation pathways in a model organism, the fruit fly Drosophila melanogaster in the laboratory led by Gábor Juhász. The researchers discovered that certain proteins of the autophagy pathway, the machinery responsible for the lysosomal degradation of intracellular material, regulate the degradation of axonal debris produced in abnormal circumstances, e.g., brain injury, neurodegenerative disease, or stroke. This process is known as LC3-associated phagocytosis (LAP). Since LAP is already known to be involved in debris clearance in astrocytes in the mammalian brain, it could also serve as a potential therapeutic target in the future. The study presenting the results was published in Nature Communications.

Szabó Áron és munkatársai, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének Juhász Gábor vezette laboratóriumában az agy fontos sejtjeinek számító gliák lebontó folyamatait kutatták egy modellszervezetben, az ecetmuslicában (Drosophila melanogaster). Felfedezték, hogy a belső anyagok lizoszomális lebontásáért felelős gépezet, az autofágia egyes fehérjéi szabályozzák a rendellenes körülmények – például agysérülések, neurodegeneratív betegségek, stroke – hatására keletkező axontörmelék lebontását, a fagocitózist. Mivel az emlősagyban is ismert már az LC3-asszociált fagocitózis (LAP) az asztrociták törmelékeltakarításában, ez a folyamat lehetséges terápiás célpontként is szolgálhat a későbbiekben. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Nature Communications szakfolyóiratban jelent meg.

Manczinger Máté és az általa vezetett Rendszerimmunológiai Kutatócsoport, ahogy a nevéből is látszik – rendszerszintű vizsgálatok segítségével rendszerszintű összefüggéseket tár fel. Kutatásaik fókuszában a daganatok felismerésében fontos szerepet betöltő specifikus (adaptív) immunrendszer áll, amely speciális fehérjék (akár tumor akár kórokozó eredetű) szekvenciái ellen specifikus és nagyon hatékony immunválaszt alakít ki.

The immune system deploys effectors that are able to limit or kill pathogens, in turn, invaders developed various counteractive mechanisms. This host-pathogen coevolution resulted in the development of various forms of immune defenses and virulence factors in both hosts and pathogens. The evolved molecular networks that regulate immune responses are the result of this constant fight and their basic components are inherited across generations via vertical gene transfer.

Az immunrendszer számos védekező folyamat segítségével óvja a szervezetet a patogénektől, míg a betolakodók a védekező folyamatokat semlegesítő mechanizmusokkal reagálnak. Ez a folyamatos kölcsönhatás mind az immunválasz, mind pedig a patogének virulencia faktorainak változatos formáit eredményezte.

Szilvia Veszelka, senior research associate of the Institute of Biophysics, has been elected as a member of the Hungarian Young Academy (HYA) for the period of 2023-2028. With this appointment, the BRC is now represented by two members in the 60-member organisation, together with Imola Wilhelm, senior research associate of the Institute of Biophysics, who has been elected as the co-chair of the HYA for two years.

A 2023-2028-as időszakra a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) tagjává választotta Veszelka Szilviát, a Biofizikai Intézet tudományos főmunkatársát. Szilvia a második SZBK-s tagja a 60 fős szervezetnek Wilhelm Imola, a Biofizikai Intézet tudományos főmunkatársa mellett, akit két évre az FKA társelnökének választottak.