HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
Miért lehet az egyik baktériumtörzs veszélyesebb a másiknál, és honnan tudjuk, hogy egy gyógyszer valóban kevésbé veszélyessé teszi-e a kórokozókat? Szegedi kutatók új, gépi tanuláson alapuló módszere, a MALVINA sejtről sejtre mutatja meg, hogyan jutnak be a baktériumok az emberi sejtekbe, milyen károsodást okoznak, és hogyan változik a viselkedésük más baktériumok vagy gyógyszerek jelenlétében. A nagy áteresztőképességű módszer a jövőben veszélyes baktériumtörzsek felismerésében, gyógyszerjelöltek vizsgálatában és új probiotikus megközelítések fejlesztésében is használható lehet.
A Nature Reviews Molecular Cell Biology a molekuláris és sejtbiológia legmagasabb presztízsű folyóirata, 118-as impaktfaktorral. Magyar kutatók ilyen rangos lapban ritkán publikálnak, ezért a szeptemberben megjelent véleménycikk különösen fontos mérföldkő: az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar tudományos publikációja.
Baktériumölő vírus belsejében tehetünk virtuális sétát, mikrogépeket nyomtathatunk, Drakulának segíthetünk egy molekuláris rejtély megoldásában, vagy akár egy tudományos kutatás résztvevőivé is válhatunk. Szeptember 25-én ismét megnyílik a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont a Kutatók Éjszakáján.
A növénynemesítés új korszakát hozhatják el azok a génszerkesztési technológiák, amelyekkel a kutatók célzottan és a hagyományos nemesítésnél jóval gyorsabban alakíthatják a haszonnövények egyes tulajdonságait. A módszerek új lehetőségeket kínálnak többek között a betegségekkel és a szélsőséges időjárással szemben ellenállóbb, kevesebb növényvédő szert igénylő fajták fejlesztésére, miközben alkalmazásukat máig számos félreértés és a klasszikus GMO-technológiával való összemosás övezi. Kaló Péter, Györgyey János, Nagy László, Szabados László és Tóth Szilvia Zita kutatóbiológusokkal, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársaival arról beszélgettünk, miben különbözik a génszerkesztés a klasszikus GMO-technológiától, milyen tévhitek élnek róla a köztudatban, és hogyan formálhatja a jövő mezőgazdaságát.
Egy új magyar kutatás szerint a bélben élő bakteriofágok is hozzájárulhatnak a súlyos Clostridioides difficile fertőzés leküzdéséhez. A Gut Microbes folyóiratban megjelent vizsgálat fágokra fókuszáló részében kulcsszerepet vállalt a HUN-REN SZBK Biokémiai Intézetének Kintses Bálint vezette Transzlációs Mikrobiológia Laboratóriuma, Apjok Gábor közreműködésével.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Biokémiai és Genetikai Intézetének pályázatai is bekerültek a HUN-REN Innovate 20
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Biokémiai és Genetikai Intézetének pályázatai is bekerültek a HUN-REN Innovate 2026 Program támogatott projektjei közé: “mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése” és “Kapszulafüggetlen széles gazdaspecifitású bakteriofágok fejlesztése pandémiás Acinetobacter baumannii klónok ellen genomikai megfigyelési és adaptív fág-evolúció alkalmazásával” címmel.
mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése
Egy egészséges ember szervezetében a becslések szerint naponta több ezer genetikailag károsodott, potenciálisan daganatossá váló sejt keletkezik, amiket az immunrendszer az esetek többségében felismer és eltávolít. A betegséget okozó tumorok kialakulásának egyik oka, hogy a tumorsejtek az immunrendszer működését gátló anyagcseretermékeket bocsátanak a környezetükbe, felszínükön pedig immunmoduláló molekulákat jelenítenek meg. Az immunrendszer támadásának ilyen módon ellenálló daganatokat „hideg tumoroknak” nevezzük.
A daganatellenes kezelések egyik gyorsan fejlődő területe az immunterápia. Ennek célja, hogy erősítse az immunrendszer daganatellenes működését, és a hideg tumorokat az immunrendszer számára felismerhető, úgynevezett „forró tumorokká” alakítsa.
A „POC – „HUN-REN – Innovate 2026” pályázat keretében az SZBK Genetikai Intézete és Biokémiai Intézete olyan, mRNS-alapú kiegészítő immunterápia fejlesztésén dolgozik, amely képes befolyásolni a tumorok immunrendszert gátló anyagcseréjét. A tervezett eljárás során egy ismert hatású, anyagcserét szabályozó fehérje genetikai információját az mRNS vakcinákkal analóg mRNS-LNP-platform segítségével juttatják a szervezetbe. Ennek nyomán a beteg sejtjei átmenetileg előállítják a fehérjét, amely hozzájárulhat a hideg tumorok forróvá alakításához.
A megközelítés újdonsága, hogy más, már klinikai vizsgálati szakaszban lévő mRNS-LNP-alapú tumorimmunológiai eljárásokkal kombinálva új, előre gyártható és széles körben alkalmazható, úgynevezett „off-the-shelf” terápiák fejlesztését alapozhatja meg. A pályázat célja az eljárás hatásosságának preklinikai igazolása. A várható eredmények új, kombinált mRNS-alapú immunterápiák kifejlesztése előtt nyithatják meg az utat.
A képen az látható, ahogy az mRNS-LNP részecske megközelíti a sejthártyát (jogvédett kép)
Új fágterápiás fejlesztés indul a gyógyszerrezisztens kórházi fertőzések ellen
A HUN-REN SZBK Transzlációs Mikrobiológia Laboratórium kutatói egy ígéretes bakteriofág-alapú fejlesztés működését, hatékonyságát és továbbfejlesztési lehetőségeit vizsgálják, amellyel célzottan lehetne kezelni az antibiotikum-rezisztens Acinetobacter baumannii fertőzéseket.
Az A. baumannii elsősorban intenzív osztályokon kezelt, legyengült immunrendszerű vagy súlyos alapbetegséggel élő páciensekben okozhat többek között tüdőgyulladást, véráramfertőzést és sebfertőzést. Kezelésére nyújthat alternatív megoldást a fágterápia, amelynek legfontosabb előnye a célzottság.
A bakteriofágok ugyanis olyan vírusok, amelyek baktériumokat támadnak meg, az emberi sejteket nem bántják. Megfelelő kiválasztás esetén a fágok a betegséget okozó baktériumtörzsek ellen irányíthatók anélkül, hogy általánosan károsítanák a szervezet baktériumközösségeit. Ez a pontosság ugyanakkor kihívást is jelent, mivel egy adott fág sok esetben csak bizonyos baktériumtörzsekkel szemben hatékony.
A fágterápia szélesebb körű alkalmazásához ezért olyan fejlesztési stratégiákra van szükség, amelyek segítik a klinikailag jelentős baktériumváltozatok azonosítását, a megfelelő fágok kiválasztását és terápiás potenciáljuk megbízható értékelését. A Proof of Concept szakasz sikeres lezárása megalapozhatja a technológia további fejlesztését, szellemitulajdon-védelmét, gyártási folyamatainak kialakítását és későbbi klinikai vizsgálatát. A hosszú távú cél egy nemzetközileg is alkalmazható fágterápiás megoldás létrehozása, amely új kezelési lehetőséget kínálhat a multirezisztens A. baumannii által okozott fertőzések ellen.
26 Program támogatott projektjei közé: “mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése” és “Kapszulafüggetlen széles gazdaspecifitású bakteriofágok fejlesztése pandémiás Acinetobacter baumannii klónok ellen genomikai megfigyelési és adaptív fág-evolúció alkalmazásával” címmel.
A fájdalomcsillapítás egyik legnagyobb kihívása, hogy a legerősebb gyógyszerek hatékonyságát gyakran súlyos mellékhatások és a függőség kockázata árnyékolja be.
A makrofágok működését a szöveti mikrokörnyezetben jelen lévő különböző molekulák együttesen alakítják. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan reagálnak ezek a rendkívül plasztikus immunsejtek két, hagyományosan ellentétes hatású citokin, az IFNγ és az IL-4 egyidejű jelenlétére. Eredményeik azt mutatják, hogy a két jel nem egyszerűen kioltja egymás hatását, hanem összehangolt epigenetikai és transzkripciós szabályozás révén sajátos, köztes makrofág-aktivációs programot hoz létre, amelynek része egyes géncsoportok fokozott kifejeződése. Az azonosított mechanizmusok hozzájárulnak annak megértéséhez, hogyan alkalmazkodnak a makrofágok a gyulladásos és daganatos állapotokra jellemző összetett mikrokörnyezethez. Hosszabb távon e folyamatok feltárása új terápiás megközelítések és célpontok azonosítását támogathatja olyan kórállapotokban, amelyekben az IL-4- és IFNγ-jelátvitel egyaránt alakítja az immunológiai környezetet.
A Plant, Cell & Environment című folyóirat a HUN-REN SZBK munkatársainak kutatási eredményét bemutató ábráját választotta az augusztusi lapszám belső borítóképének.
A fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi együttműködő partnerrel együtt azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a védekezést, hogy az immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát tud megmutatni saját sejtjeinek.