HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2026. júl. 20. | Hírek
A nukleozid-módosított mRNS–lipid nanorészecske (LNP) vakcinák fejlesztése új távlatokat nyitott a fertőző és daganatos megbetegedések elleni küzdelemben. A vakcinák előállításához használt LNP-k nemcsak az antigént kódoló mRNS-ek sejtekbe juttatását teszik lehetővé, hanem önmagukban is adjuváns hatással rendelkeznek, azaz közreműködnek az immunválasz kialakításában. Ugyanakkor, továbbra sem teljesen ismert, hogy az LNP-k alkotóelemei (ionizálható lipid, koleszterin, foszfolipid és polietilén-glikol (PEG)) hogyan képesek befolyásolni az immunválaszokat.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai és Genetikai Intézetének kutatói Pardi Norbert Pennsylvaniai Egyetemen működő kutatócsoportjával együttműködve korábban kimutatták, hogy az ionizálható lipidek kulcsszerepet töltenek be az LNP-k immunserkentő hatásában. Eredményeik arra is rámutattak, hogy a foszfolipidek típusa és a PEG-lipidek aránya jelentősen befolyásolhatja a vakcinák által kiváltott immunválaszt. Egérkísérletekben azt találták, hogy az LNP-k összetételének célzott módosításával eltérő immunválaszok érhetők el.
A kutatók legújabb eredményeiket a Molecular Therapy – Nucleic Acids folyóiratban közölték. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, nem humán főemlősökben (NHP) is ugyanazokat az összefüggéseket tapasztalják-e, mint az egerek esetében. Ugyanazon LNP-formulációkat cynomolgus makákókon tesztelve azt találták, hogy az egyes LNP-csoportok különböző immunválaszt váltanak ki. Kimutatták, hogy a disztearoil-sn-glicero-3-foszfokolin (DSPC) foszfolipidet és 0,5% PEG-et tartalmazó formuláció erősebb humorális immunválaszt és jobb B-sejtes immunmemóriát eredményezett, mint a magasabb PEG-tartalmú vagy negatív töltésű foszfolipideket tartalmazó változatok. Ugyanakkor a DOPS (1,2-dioktadecenoiI-sn-glicero-3-foszfoszerin) foszfolipidet és 1,5% PEG-et tartalmazó LNP váltotta ki a legerősebb CD8⁺ T-sejtes választ a vizsgált formulációk közül.
A kutatók fontos fajspecifikus különbségeket is megfigyeltek. Míg egerekben valamennyi vizsgált LNP-formuláció erőteljes CD8⁺ T-sejtes választ idézett elő, addig ezek a válaszok NHP-kben gyakorlatilag nem voltak kimutathatók. Ezzel szemben az NHP-k valamennyi LNP formuláció esetében erőteljes CD4⁺ T-sejtes választ mutattak, ami összhangban áll a SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcinára adott, emberekben megfigyelt immunválaszokkal.
Bár a vizsgálat feltáró jellegű volt, és a korlátozott mintaszám miatt nem minden különbség bizonyult statisztikailag szignifikánsnak, az eredmények arra utalnak, hogy az LNP-k összetétele jelentős szerepet játszik a vakcinák immunogenitásában. A kutatás arra is rámutat, hogy a klinikai alkalmazást megelőzően elengedhetetlen a különböző LNP-formulációk nem humán főemlősökön történő vizsgálata, mivel a különböző adjuvánsokra adott immunválaszok egerekben és NHP-kben jelentősen eltérhetnek.