Csoportvezető neve: Juhász Gábor

Email: juhasz.gabor[at]brc.hu

Csoport weboldala:

Csoport tagjai

Név

Titulus

 

 

 

JUHÁSZ Gábor

tudományos tanácsadó

publikációk

CV

 

SZABÓ Áron

tudományos főmunkatárs

publikációk

CV

 

BHATTACHARJEE Arindam

tudományos munkatárs

publikációk

CV

 

LACZKÓ-DOBOS Hajnalka

tudományos munkatárs

publikációk

CV

 

MARUZS Tamás

tudományos munkatárs

publikációk

CV

 

BLASTYÁK András

tudományos munkatárs

publikációk

CV

 

CSORDÁS Gábor

tudományos munkatárs

 

 

 

JIPA András

tudományos munkatárs

 

 

 

ÜRMÖSI Adél

tudományos segédmunkatárs

 

 

 

ABUAMMAR Hussein

tudományos segédmunkatárs

 

 

 

BÖRCSÖK Dalma

PhD hallgató

 

 

 

MADDALI Asha Kiran

PhD hallgató

 

 

 

LAKATOS Enikő

PhD hallgató

 

 

 

CHHATRE Aishwarya

PhD hallgató

 

 

 

BOZSÓ Szilvia

laboratóriumi asszisztens

 

 

 

ERDŐDI Ildikó

laboratóriumi ügyintéző

 

 

 

FEHÉRNÉ Juhász Erzsébet ügyvivő szakértő      

JUHÁSZ Gábor

Szent-Györgyi hallgató

 

 

 

Kutatás

Az autofágia (intracelluláris önemésztés a lizoszómák segítségével) éhezés hatására aktiválódik minden eukarióta sejtben, és a nélkülözhető komponensek újrahasznosításával gondoskodik a bioszintetikus utak fenntartásáról és ezáltal a túlélésről. Az állatokban az autofágia számos más fontos szereppel is bír, beleértve az élethossz, a különféle stresszválaszok és a sejtek homeosztázisának szabályozását, és a sejthalál, immunitás, rák, neurodegenerációs betegségek, elhízás és lipid anyagcsere folyamataiban is részt vesz. Az autofágia orvosbiológiai jelentőségét jól mutatja, hogy az autofág géneket élesztőben felfedező kutatót 2016-ban Nobel díjjal tüntették ki.

Kutatócsoportunkban főleg a népszerű modellállatot, a Drosophila-t használjuk az autofágia élettani és patológiás szerepének és mechanizmusainak genetikai, sejtbiológiai és biokémiai módszerekkel történő vizsgálatára. Az autofágia mellett a krinofágia (szekréciós granulumok lizoszómális degradációja) és az endocitózis folyamatait is tanulmányozzuk. Az utóbbi években próbáljuk megérteni, hogy hogyan történik ezen különféle lizoszómális lebontó folyamatok koordinációja - nemcsak Drosophila-ban, hanem emberi sejttenyészetekben is.