HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2026. szept. 28. | Hírek
A Nature Reviews Molecular Cell Biology a molekuláris és sejtbiológia legmagasabb presztízsű folyóirata, 118-as impaktfaktorral. Magyar kutatók ilyen rangos lapban ritkán publikálnak, ezért a szeptemberben megjelent véleménycikk különösen fontos mérföldkő: az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar tudományos publikációja.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói, Diósdi Ákos és Horváth Péter, Fabian J. Theisszel együtt nem egy új kísérleti eredményt mutatnak be. Ennél sokkal nagyobb léptékű munkát végeztek: stratégiai irányt jelöltek ki a mesterséges szövetszerű modellek kutatásának jövőjére, és ezzel olyan útmutatót adtak a nemzetközi kutatóközösségnek, amely hosszú évekre meghatározhatja a terület fejlődését.
A tudomány nem csak áttörésekről szól: a jó stratégia sokszor több kutatónak segít, mint egyetlen látványos eredmény. Ha tudjuk, merre érdemes haladni, hogyan lehet összehangolni a módszereket és milyen technológiákból épülhet fel a következő generációs modellrendszer, az felgyorsíthatja a kutatást, csökkentheti a költségeket és hatékonyabbá teheti a fejlesztéseket.
Mesterséges szövetekkel érthetjük meg jobban az emberi szervezetet
A modern biológia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy mesterségesen létrehozott, szövetszerű modellekkel vizsgálja az emberi szervezet működését. Ezek az úgynevezett 3D-oid rendszerek, például az organoidok vagy assembloidok, már nem egyszerű sejthalmazok, hanem miniatűr, szervszerű struktúrák, amelyek sok tekintetben a valódi emberi szövetek működését utánozzák.
A cikk azt mutatja be, hogyan lehet ezeket a modelleket úgy továbbfejleszteni, hogy jobban értsük a sejtek közötti kommunikációt és a komplex biológiai folyamatokat, csökkenhessen az állatkísérletek szükségessége, és hosszabb távon közelebb kerüljünk akár terápiás célokra is használható mesterséges szövetekhez és szervekhez.
„Nem pusztán újabb, egyre összetettebb modelleket szeretnénk létrehozni. Az a cél, hogy a szövetszerű mintákat standardizáltan és reprodukálható módon használjuk, és valóban alkalmasak legyenek arra, hogy ugyanazokat a kérdéseket sok laboratóriumban, összehasonlítható módon vizsgáljuk velük. Ha ez sikerül, akkor a 3D-oidok valódi platformokká válnak. Ez az ipari szintű standardizáció az alapkutatástól a gyógyszerfejlesztésig minden területet gyorsabbá, olcsóbbá és kiszámíthatóbbá tesz” – fogalmaz Diósdi Ákos.
A felvétel egy tumor eredetű szferoid (szövet vagy 3D sejtkultúra) háromdimenziós rekonstrukcióját mutatja, ahol a vörös jelölés a sejtek magját emeli ki.
A mesterséges intelligencia rakhatja össze a teljes képet
A kulcs az, hogy a sejtek működését ne különálló adatokként vizsgáljuk. Nem elég tudni, milyen gének aktívak egy sejtben. Fontos az is, hogy milyen az alakja, hol helyezkedik el a szövetben, milyen más sejtekkel érintkezik és milyen molekuláris állapotban van.
A jövő modelljei ezeket az információkat egyetlen rendszerben egyesítik, az ehhez szükséges elemzőerőt pedig egyre inkább a mesterséges intelligencia biztosíthatja.
„Ma már hatalmas mennyiségű molekuláris, képi és térbeli adatot tudunk előállítani ugyanarról a biológiai rendszerről. Az igazi kihívás az, hogy ezeket ne külön-külön értelmezzük. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy a különböző információs rétegekből egyetlen, sokkal teljesebb képet alkossunk arról, hogyan működik egy szövet” – mondja Horváth Péter.
A szferoid mintában automatikusan detektált objektumok térbeli eloszlását jeleníti meg. A zöld színnel jelölt régiók a képfeldolgozó algoritmus által azonosított struktúrákat mutatják, amelyek a szferoidon belüli sejtek térbeli mintázatát reprezentálják.
A Nature Reviews Molecular Cell Biology-ben megjelent Comment cikk nem a semmiből érkezett. Diósdi Ákos kutatásai hosszabb ideje ugyanarra a stratégiára épülnek: arra, hogy a mesterséges szövetszerű modellek kutatása standardizált, reprodukálható és AI-alapú multimodális kiértékelésre épülő rendszerré fejlődjön. Diósdi korábbi munkái jelentős nemzetközi figyelmet kaptak: tavaly megjelent Nature Communications cikk kevesebb mint egy év alatt több mint 11 000 kutatóhoz jutott el.
A koncepció gyakorlati jelentőségét magyar használati mintaoltalom és nemzetközi szabadalom is erősíti, vagyis a fejlesztések nemcsak tudományos szempontból jelenthetnek újdonságot, hanem alkalmazható innovációvá is válhatnak.
Borítókép fotókredit: HYPE Productions · TTM