HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2026. febr. 6. | Hírek
Nem a mutációk száma, hanem a mintázatuk számít
Új szemlélet az immunterápia hatékonyságának megértésében szegedi kutatóktól
Az immunterápiák forradalmasították a daganatos betegségek kezelését, mégis régóta fennáll egy alapvető kérdés: miért reagálnak egyes betegek kiválóan ezekre a kezelésekre, míg mások alig vagy egyáltalán nem? A válasz keresése során a kutatók sokáig a daganatokban felhalmozódó mutációk mennyiségére fókuszáltak. Egy új szegedi kutatók által publikált nemzetközi tanulmány azonban azt mutatta be, hogy legalább ilyen fontos a mutációk minősége is.
A Molecular Systems Biology rangos tudományos szaklapban megjelent kutatás több mint 9 300 daganatos minta átfogó elemzésén alapul, és arra jutott, hogy a különböző genetikai mutációs folyamatok hatása nem végtelenül sokféle. Épp ellenkezőleg: a fehérjék szintjén megjelenő változások mindössze öt jellegzetes aminosav-csere mintázatba (amino acid substitution signatures, AAS) rendezhetők.
„Ez azt jelenti, hogy nem pusztán az számít, hány mutáció van egy daganatban, hanem az is, hogy ezek milyen típusú fehérjeváltozásokat hoznak létre, és ezek mennyire válnak az immunrendszer számára felismerhetővé” – hangsúlyozza Dr. Juhász Szilvia, HCEMM Rák Mikorbiom Kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Amikor a daganat „látszik” – és amikor nem
Az immunrendszer a daganatsejteket elsősorban az általuk termelt, megváltozott fehérjetöredékek – úgynevezett neopeptidek – alapján ismeri fel. Ezeket a sejt felszínén az úgy nevezett HLA-molekulák mutatják be az immunsejteknek. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az öt azonosított aminosav-csere mintázat nagyon eltérő mértékben vezet immunogén neopeptidek kialakulásához.
Különösen az úgynevezett AAS4 mintázat bizonyult problémásnak: az ilyen mutációk által létrejövő fehérjeváltozások rosszul kötődnek bizonyos molekulákhoz, amik “őrszemként működnek”, így a daganat „láthatatlanná” válhat az immunrendszer számára. Ezekben az esetekben gyakran alakul ki úgynevezett „immunológiailag hideg” daganatmikrokörnyezet, amely rosszul reagál az immunterápiára – még akkor is, ha a mutációk száma egyébként magas.
„A daganatok immunológiai viselkedését nem lehet egyetlen számmal, például a mutációs terheléssel leírni. A fehérjék szintjén megjelenő minőségi változásokat elengedhetetlen figyelembe venni ” – emeli ki Dr. Papp Benjamin, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Rendszerimmunológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány másik első szerzője.
Az immunrendszer genetikai háttere is számít
A kutatás egy további, klinikailag is rendkívül fontos tényezőre világított rá: az immunrendszer egyéni genetikai különbségeire. A szerzők kimutatták, az hogy bizonyos őrszem molekulák – például az Európában gyakori HLA-B*07:02 – képesek lehetnek részben ellensúlyozni az alacsony immunogenitású mutációs mintázatok hatását. Más szóval: ugyanaz a daganat genetikai szempontból „jobban látszhat” az immunrendszer számára egyik betegnél, mint a másiknál.
„Ez az eredmény erősíti azt a szemléletet, hogy az immunterápiák valódi személyre szabása csak akkor valósulhat meg, ha a daganat genetikai jellemzőit és a beteg genetikai hátterét együtt vizsgáljuk” – fogalmaz Dr. Manczinger Máté, HUN-REN SZBK Rendszerimmunológiai Kutatócsoportjának vezetője.
Szegedi–HCEMM együttműködés nemzetközi szinten
A tanulmány szoros együttműködésben született a HUN-REN SZBK Rendszerimmunológiai Kutatócsoporttal, a HCEMM Rák Mikorbiom Kutatócsoportjával, valamint a Pál Csaba vezette Evolúciós Rendszerbiológiai Kutatócsoport közreműködésével. Az interdiszciplináris megközelítés – amely ötvözte a bioinformatikai elemzést, az immunológiai értelmezést és az evolúciós szemléletet – kulcsfontosságú volt az eredmények megszületésében. A teljes tanulmány részletesebben itt érhető el: https://doi.org/10.1038/s44320-026-00193-x
The HCEMM program is funded by an H2020 Teaming Grant (where Semmelweis University, the University of Szeged and the HUN-REN Biological Research Center in Szeged cooperate with their advanced partner, the European Molecular Biology Laboratory, headquartered in Heidelberg, Germany) and a Thematic Excellence award, as well as a National Laboratory award from the Hungarian Government.