HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2022. ápr. 25. | Hírek
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyarország Zágrábi, Ljubljanai és Bécsi Nagykövetségeivel együttműködésben egy bemutatkozó körutat szervezett meg hazai 7 kiválasztott Nemzeti Laboratórium számára. A körút remek lehetőséget adott arra, hogy mind a magyar mind a külföldi kutatók betekintést nyerjenek a Nemzeti Laborokban zajló tudományos tevékenységekbe, és megtárgyalják az együttműködések lehetőségeit.
A Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriumot (BNL), amelynek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont ad otthont, Pál Csaba, az SZBK Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója képviselte az eseményen. A szegedi székhelyű Nemzeti Labor célja, hogy olyan innovációs megoldásokat dolgozzon ki 3 alprogramja segítségével, amelyek új távlatokat nyithatnak a gyógyszerfejlesztés területén.
A Pál Csaba vezette kutatócsoport az első alprogramhoz kapcsolódóan vizsgálja az antibiotikum rezisztencia kialakulását patogén baktériumokban. Napjainkban rendkívül gyakorivá vált az antibiotikumok használata, amiket sokszor indokolatlanul nagymértékben alkalmaznak, hozzájárulva ezáltal olyan baktériumtörzsek kialakulásához, amelyek multirezisztenciával rendelkeznek, azaz sokféle antibakteriális szerrel szemben ellenállóak. Ezeknek az úgynevezett ‘szuperbaktériumoknak’ az elterjedése lehetetlen kihívás elé állítja az egészségügyet. Az ellenük való küzdelmet nehezíti, hogy hamar ellenállóvá válnak az elpusztításukra alkalmazott szerekkel szemben, ami azt eredményezi, hogy gyógyszergyártó cégek kivonulnak új antibiotikumok fejlesztésének a területéről, hiszen az amúgy is lassú és költséges folyamat végén létrehozott új termék rövid időn belül használhatatlanná válik.
Az alprogram célja, hogy olyan eljárást fejlesszen ki, amivel vizsgálhatóak az újonnan fejlesztett antibiotikumok hosszú távú hatásai. Ennek alapját a Pál Csabáék által kifejlesztett úgynevezett DIvERGE (directed evolution with random genomic mutations) módszer adja, amellyel laboratóriumi körülmények között vizsgálható a rezisztencia kialakulásának valószínűsége. A kutatók továbbá olyan új antibiotikumok tervezésén dolgoznak, amikkel szemben a baktériumok kisebb arányban alakítanak ki rezisztenciát. Az alprogram keretén belül Kintses Bálint vezetésével egy bakteriofág-alapú terápia kidolgozása is folyamatban van.
Az előadó körúton a Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium másik két aprogramja is ismertetésre került. A BNL 2. alprogramja a súlyos fertőző betegségek elleni küzdelemre fókuszál. A hagyományos eljárással készült oltóanyagok gyakran nem elég hatékonyak ahhoz, hogy sikeresen felvegyék a harcot a fertőzésekkel szemben. Előállításuk rendkívül hosszú ideig tart, ezért egy váratlanul felbukkanó járványra lehetetlen velük gyorsan reagálni. A megoldást az mRNS-alapú vakcinák jelenthetik gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb gyártási technológiájukkal. Erdélyi Miklós vezetésével ezt az mRNS-alapú eljárást alkalmazva fejlesztenek vakcinát az afrikai sertéspestis vírus (ASFV) ellen. A kutatások Pardi Norberttel, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusával közösen zajlanak, aki szakmai tapasztalatával segíti a fejlesztési folyamatot.
A BNL 3. alprogramja a ritka genetikai betegségek terápiás lehetőségeit kutatja. Ahogy a neve is sugallja, az ilyen megbetegedések csak keveseket érint, ezért a gyógyszergyártó cégek számára nem elsődleges hatékony gyógyszert kifejleszteni a kezelésükre. Mihály József, a Genetikai Intézet tudományos tanácsadója irányításával egy új megközelítést, az úgynevezett ‘repurposingot’ alkalmazva már forgalomban lévő gyógyszerek szűrését végzik olyan hatóanyagok után kutatva, amelyek akár alkalmasak is lehetnek ezeknek a ritka betegségeknek a terápiás célú alkalmazására. A ‘repurposing’ eljáráshoz az ecetmuslicát felhasználva (Drosophila melanogaster) hoznak létre betegségmodelleket, amely kiválóan alkalmas nagy áteresztőképességű szűrések végzéséhez. Az ecetmuslica genomjában megtalálható az emberi betegségekért felelős gének 70 %-a, ezért elterjedten alkalmazzák humán megbetegedések genetikai hátterének vizsgálatára.
Az előadásokat követően elsősorban akadémiai kapcsolatépítés zajlott. Ezeknek azóta is érezhető pozitív utóhatásai vannak. A kutatások a Szegedi Tudományegyetemmel és a HCEMM-mel (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine) együttműködve zajlanak, valamint hamarosan felépül az új épület a Biotechnológiai Nemzeti Labor számára az SZBK területén.
Pál Csaba előadása Magyarország Bécsi Nagykövetségén