Kopasz Anna Georgina kapta a “Kiváló Szent-Györgyi Hallgató 2022” elismerést

2022. nov. 25. | Hírek

2022. november 10-12 között került megrendezésre a Nobel-díjasok és tehetséges diákok XIX. találkozója. Az esemény díszvendége Roska Botond volt, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója és 2022 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A rendezvényen előadást tartottak a Szent-Györgyi Hallgatók és Szent-Györgyi Mentorok is, valamint a “Kiváló Szent-Györgyi Hallgató 2022”elismerés díjazottja, aki idén Kopasz Anna Georgina (mentora: Mátés Lajos) lett. Előadása a ‘Sokoldalú transzpozon alapú technológia potenciális rák “driver” mutációk validálására egér máj modellben’ címet viselte. Anna a díjhoz vezető munkásságát így jellemezte:

“A „Kiváló Szent-Györgyi Hallgató 2022” díjat a Genetikai Intézet, Tumor Genom Kutatócsoportjában végzett 5 éves munkám elismeréseként kaptam. Ennek során kifejlesztettünk egy transzpozon-alapú szomatikus génbeviteli technológiát, amellyel hosszan tartó transzgén kifejeződést tudunk biztosítani kísérleti egerek májának teljes hepatocita állományában. A szomatikus genom manipulációját egerekben számos tényező akadályozza, amelyek lényegében ugyanazok, mint amelyek megnehezítik az emberi szomatikus genom génterápiás célú manipulációját is. A kívülről bejuttatott (exogén eredetű) DNS-re az emlős szervezet mint potenciális fertőző ágensre reagál, ellene védekezik. Ennek következtében az exogén eredetű DNS transzkripciója gyorsan leáll még akkor is, ha a DNS bejuttatást kromoszómális géntranszferrel egészítik ki. Ezek a negatív folyamatok olyan citoplazmatikus exogén DNS-szenzorok aktiválódásával indulnak meg, mint például a Toll-like receptor 9 (TLR9) vagy a ciklikus GMP-AMP-szintáz (cGAS). Az általunk kidolgozott technológia segítségével képesek vagyunk kísérleti egerek májában ezeknek az exogén DNS-szenzoroknak a hatását semlegesíteni.

A hepatocelluláris karcinóma (HCC) az egyik legrosszabb prognózissal rendelkező ráktípus, amely jelentős mértékben hozzájárul a daganatos megbetegedések okozta halálozásokhoz, ennek ellenére azok a molekuláris mechanizmusok, amelyek elősegítik a HCC progresszióját még nem teljesen ismertek. Ezért nagy jelentőséggel bír a humán tumorokban azonosított genetikai elváltozások rák „driver” szerepének bizonyítása. Azonban nagy kihívást jelent a rák „driver” mutációk elkülönítése a nagy mennyiségben jelen lévő, de a betegség szempontjából jelentőséggel nem bíró ún. „passenger” mutációktól. Erre is megoldást jelenthet az általunk létrehozott technológia, amely mintegy in vivo tesztrendszerként szolgál a daganatokban azonosított mutációk funkcionális validálásához. Az általunk létrehozott in vivo platformon közel 100 millió transzgénikus hepatocita áll a rendelkezésünkre állatonként, amely biztosítja számunkra az alacsony penetranciájú potenciális rák „driver” mutációk nagy érzékenységű szűrését is.”

Gratulálunk Annának a díjhoz és további sok sikert kívánunk a munkájához!