HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2022. nov. 24. | Hírek
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetében alapított új kutatócsoportot Czimmerer Zsolt, akinek legfrissebb kutatási eredményei nemrég jelentek meg a terület egyik vezető folyóiratában, az Immunity-ben.
Zsolt az SZBK főigazgatójának támogatásával indította el 2022. szeptemberében a Makrofág Polarizáció Csoportot, amelynek tagjai részben Debrecenből - Zsoltot követve- érkeztek, részben Szegeden csatlakoztak hozzá. Kutatási irányaik a makrofág polarizációjának vizsgálatára fókuszálnak. Ezzel a témával Zsolt még PhD hallgatóként kezdett el foglalkozni Nagy László laboratóriumában Debrecenben, és folytatta tovább fokozatszerzése után is, immár junior csoportvezetőként.
A makrofágok a veleszületett immunrendszer rendkívül plasztikus és heterogén sejtes elemei. Funkciójukat és fenotípusukat jelentősen befolyásolják a mikrokörnyezeti szignálok, amik transzkripciós faktorok aktiválásán keresztül különböző epigenetikai és génexpressziós programokat indítanak el, befolyásolva ezáltal a kiváltott makrofág polarizációs útvonalat. A kutatócsoport célja, hogy az epigenetika, az immunológia és a transzkriptomika módszereinek kombinálásával megvizsgálja, hogy a mikrokörnyezet hogyan képes befolyásolni a makrofágok funkcióját és fenotípusát. Továbbá arra keresik a választ, hogy több különböző mikrokörnyezeti szignál egyidejű, vagy időben eltérő jelenléte milyen módon szabályozza a makrofágokon belüli génexpressziót és ezáltal a polarizációt.
Az Immunity-ben megjelent publikációban a kutatók az eddig ismert egymás hatását kölcsönösen gátló interakciók mellett új szinergisztikus, egymás hatását fokozó, kölcsönhatásokat azonosítottak az alternatív makrofág polarizációs és a különböző patogén eredetű szignálok közt, amely teljesen újszerű funkcionális sajátságokat kölcsönöz a makrofágoknak. Komplex epigenomikai, transzkriptomikai és immunológiai megközelítéseket alkalmazva megfigyelték, hogy az alternatív makrofág polarizáció során végbemenő intenzív epigenetikai átprogramozódás következményeképp jelentősen fokozódik a patogén eredetű molekulák által aktivált transzkripciós faktor komplex kötődése teljes genom szinten. A fokozott transzkripciós faktor kötés a genomi szabályozó elemek megnövekedett aktivitásával jár együtt, amely összességében a szinergisztikus génaktiváció kialakulásához vezet. Végül a munkacsoport tagjai igazolták az azonosított jelenség jelenlétét egér allergiás asztma modellben is. Ezen felfedezés segíthet megismerni olyan komplex megbetegedések patomechanizmusát, amelyek esetében az egymással ellentétes polarizációs szignálok egyszerre vannak jelen a makrofágok mikrokörnyezetében együttesen alakítva azok funkcióját és jelentősen befolyásolva a betegségek kimenetelét. Kiemelkedő szerepe lehet abban is, hogy a jövőben új terápiás megközelítéseket azonosítsanak olyan súlyos és nehezen kezelhető kórképekben, mint a glükokortikoid rezisztens "kevert" típusú asztma.
A kutatásokban több hazai és nemzetközi laboratóriummal működnek együtt. Nagy Lászlóval (Debreceni Egyetem, Johns Hopkins Egyetem), Bácsi Attilával (Debreceni Egyetem), Dániel Bencével (Stanford Egyetem) és Marten Hoeksema-val (Amszterdami Egyetem) a makrofágok polarizációjának transzkripciós és epigenetikai hátterét vizsgálják. Walter Jolánnal és Csomós Krisztiánnal (Dél-Floridai Egyetem) az ABC (age-associated B cells) létrejöttében szerepet játszó epigenetikai és transzkripciós szabályozó mechanizmusok feltérképezésében működnek együtt. Az SZBK-ból Szebeni Gáborral és Honti Viktorral indultak el közös projektek a veleszületett immunrendszer sejtjeinek memória-jellegű sajátságait vizsgáló témákban.
Sok sikert kívánunk az új csoportnak a kutatásaikhoz, amikhez szeretettel várják szakdolgozni vágyó hallgatók jelentkezését.