HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2026. júl. 14. | Hírek
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói is részt vesznek abban a 15 millió eurós Horizon Europe programban, amely a fágterápia és a mikrobiom-helyreállítás kombinációját vizsgálja egy európai klinikai vizsgálat keretében. A visszatérő húgyúti fertőzések világszerte több százmillió embert érintenek, különösen gyakoriak a nők körében, és sok esetben újra meg újra antibiotikum-kezelést igényelnek. Ez nemcsak az életminőséget rontja, hanem hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedéséhez is és megzavarja a bélmikrobiom egészséges működését. A REPhRAME klinikai vizsgálat kutatói – köztük Magyarországról Kintses Bálint és kutatócsoportja – abban bíznak, hogy a kezelés megtörheti a visszatérő húgyúti fertőzések ördögi körét, miközben kíméli a bélmikrobiomot.
Fágterápia és mikrobiom-helyreállítás egyetlen stratégiában
A visszatérő húgyúti fertőzések gyakran nem érnek véget az aktuális tünetek megszűnésével. A háttérben olyan Escherichia coli törzsek is állhatnak, amelyek a bélrendszerben tartósan fennmaradnak, majd újra eljuthatnak a húgyutakba. Az antibiotikumok átmenetileg visszaszoríthatják a kórokozókat, de közben a hasznos mikrobiomot is károsíthatják, ami hozzájárulhat a fertőzések kiújulásához.
A REPhRAME ezért egyszerre célozza az aktuális fertőzést és a kiújulás egyik lehetséges forrását. A kezelés első lépése a CRISPR-technológiával erősített fágkoktél, amely a kórokozó E. coli törzsek ellen irányul. A fágok olyan vírusok, amelyek baktériumokat fertőznek, és megfelelő kiválasztás esetén célzottan a problémát okozó baktériumokat támadják. Ezt követi az INTESTIFIX001 mikrobiom-terápia, amelyet a Cologne Microbiota Bank fejlesztett, és amely a bél mikrobiális egyensúlyának helyreállításával segíthet csökkenteni az újabb fertőzések kockázatát.
Európai klinikai vizsgálatban tesztelik az új megközelítést
A REPhRAME központi eleme egy több országban zajló, randomizált, placebo-kontrollált Phase Ib/IIa klinikai vizsgálat, amely a kezelés biztonságosságát, hatásosságát és klinikai alkalmazhatóságát értékeli. A kutatók három megközelítést hasonlítanak össze: a fágterápiát önmagában, a fágterápiát antibiotikummal kombinálva, valamint a fágterápiát mikrobiom-helyreállítással kiegészítve.
A vizsgálat nemcsak arra keres választ, hogy a fágterápia csökkentheti-e az antibiotikumhasználatot, hanem arra is, hogy milyen betegcsoportokban, milyen kezelési sorrendben és milyen mikrobiológiai feltételek mellett lehet a legeredményesebb. A klinikai adatok mellett a kutatók mikrobiológiai, immunológiai és mikrobiom-adatokat is gyűjtenek, hogy jobban megértsék a kezelés hatásmechanizmusát és a sikeres terápia feltételeit.
A szegedi kutatók a fágterápia egyik kulcskérdésén dolgoznak
A projektben fontos szerepet kap a HUN-REN SZBK Transzlációs Mikrobiológia Laboratóriuma, amelyet Kintses Bálint vezet. A szegedi kutatók ahhoz a tudományos alaphoz járulnak hozzá, amely a fágterápia egyik legfontosabb kérdését érinti: hogyan lehet megérteni és előre jelezni, hogy egy adott fág mely baktériumtörzsek ellen lehet hatékony.
A fágok rendkívül célzottan működnek. Ez nagy előny, mert lehetőséget ad arra, hogy a kórokozó baktériumokat pontosabban támadják, mint a széles spektrumú antibiotikumok. Ugyanez azonban kihívás is: a sikeres fágterápiához pontosan ismerni kell a fágok és baktériumok közötti kapcsolatot, valamint azt, hogyan változhat ez a kapcsolat a kezelés során.
A szegedi labor adatvezérelt mikrobiológiai és fágterápiás megközelítései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fágterápia ne eseti, kísérleti próbálkozás legyen, hanem tervezhető, mérhető és klinikailag értelmezhető kezelési stratégia.
„A fágterápia egyik legnagyobb ígérete a célzottsága: megfelelő kiválasztás esetén a problémát okozó baktériumtörzsek ellen irányítható, miközben nem pusztítja általánosan a baktériumközösségeket. Ehhez azonban pontosan értenünk kell a fágok és baktériumok közötti kapcsolatot. A REPhRAME projektben különösen izgalmas, hogy ez a tudás egy nagy európai klinikai vizsgálat részeként hasznosulhat” – mondta Kintses Bálint, a HUN-REN SZBK Transzlációs Mikrobiológia Laboratóriumának vezetője.
Új szakaszba léphet a fágterápia klinikai fejlesztése
A REPhRAME egy szélesebb európai törekvés része, amelynek célja, hogy a baktériumokat fertőző fágokból szabályozott, klinikailag validált kezelési lehetőség váljon olyan fertőzések ellen, amelyeknél az antibiotikumok egyre kevésbé jelentenek tartós megoldást.
A projekt különlegessége, hogy a fágterápiát nem önmagában, hanem a mikrobiom helyreállításával összekapcsolva vizsgálja. Ez a megközelítés egyszerre célozza az aktuális fertőzést és a kiújulás biológiai hátterét. Ha a klinikai vizsgálat sikeres lesz, hozzájárulhat az antibiotikumhasználat csökkentéséhez, a visszatérő fertőzések projektről számának mérsékléséhez, és ahhoz, hogy a fágterápia a jövőben helyet kapjon az európai klinikai gyakorlatban.
A REPhRAME
A REPhRAME projektet a Universitätsmedizin Frankfurt koordinálja. A konzorcium 16 partnert fog össze akadémiai, klinikai, ipari, bioinformatikai, gyógyszerfejlesztési, szabályozási és betegközpontú kutatási területekről. A partnerek között szerepel többek között a SNIPR Biome, a Fraunhofer-Gesellschaft, a German Center for Infection Research, a Hannover Medical School, a University Hospital Cologne, a HUN-REN Biological Research Centre, Szeged, a Riga Stradiņš University, a Leiden University Medical Center, a Jafral, a Swiss Institute of Bioinformatics, a University of Bern, a University of Zurich, valamint a University of Leicester és a University of Reading.
A projekt a Horizon Europe támogatásával valósul meg, és öt éven át vizsgálja, hogyan lehet a célzott baktériumellenes kezeléseket a mikrobiom védelmével és helyreállításával összekapcsolni. Hosszabb távon a program hozzájárulhat az antibiotikumhasználat csökkentéséhez és a fágterápia klinikai bevezetésének tudományos és szabályozási megalapozásához.
A projektről további információk az alábbi linken érhetőek el (angol nyelven): https://www.linkedin.com/pulse/horizon-europe-complete-investigation-europes-457-million-lgyue/