HUN-REN Biological Research Centre, Szeged 
November 3-án ismét megtelt élettel a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont aulája: a Fiatal Kutatók Börzéjén egyetemi hallgatók ismerkedhettek meg az SZBK kutatócsoportjaival, a szakdolgozati és PhD-lehetőségekkel, valamint a kutatói pálya mindennapjaival. Az esemény célja ezúttal is az volt, hogy személyes találkozásokon keresztül hozza közelebb egymáshoz a kutatókat és a következő tudósgenerációt.
Szakdolgozati témát keresel? Érdekel a kutatói pálya, PhD-ben gondolkodsz, vagy szeretnéd megtudni, milyen egy valódi kutatólaborban dolgozni? Akkor november 3-án találkozzunk a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban!
Újabb rangos elismerésben részesült a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatóinak közös munkája. A Nature Communications szerkesztősége beválogatta a MALVINA módszert bemutató tanulmányt az Editors’ Highlights válogatás „Microbiology and infectious diseases” kategóriájába, amely a közelmúlt különösen jelentős és érdekes kutatási eredményeire irányítja a figyelmet.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakmai partnerként vett részt a Falling Walls Lab magyarországi fordulójában, ahol az SZBK-t Szili Petra és Czikkely Márton képviselte a verseny zsűrijében. A nemzetközi tudományos pitchverseny fiatal kutatóknak és innovátoroknak ad mindössze három percet arra, hogy bemutassák áttörést ígérő ötletüket.
2026. október 12-én a JATE-díj Testület sajtótájékoztatóján jelentették be az immár második alkalommal odaítélésre kerülő díjazottak névsorát. Az eseményre az elismerés alapítója, Karikó Katalin Philadelphiából jelentkezett be.
Miért lehet az egyik baktériumtörzs veszélyesebb a másiknál, és honnan tudjuk, hogy egy gyógyszer valóban kevésbé veszélyessé teszi-e a kórokozókat? Szegedi kutatók új, gépi tanuláson alapuló módszere, a MALVINA sejtről sejtre mutatja meg, hogyan jutnak be a baktériumok az emberi sejtekbe, milyen károsodást okoznak, és hogyan változik a viselkedésük más baktériumok vagy gyógyszerek jelenlétében. A nagy áteresztőképességű módszer a jövőben veszélyes baktériumtörzsek felismerésében, gyógyszerjelöltek vizsgálatában és új probiotikus megközelítések fejlesztésében is használható lehet.
A Nature Reviews Molecular Cell Biology a molekuláris és sejtbiológia legmagasabb presztízsű folyóirata, 118-as impaktfaktorral. Magyar kutatók ilyen rangos lapban ritkán publikálnak, ezért a szeptemberben megjelent véleménycikk különösen fontos mérföldkő: az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar tudományos publikációja.
Baktériumölő vírus belsejében tehetünk virtuális sétát, mikrogépeket nyomtathatunk, Drakulának segíthetünk egy molekuláris rejtély megoldásában, vagy akár egy tudományos kutatás résztvevőivé is válhatunk. Szeptember 25-én ismét megnyílik a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont a Kutatók Éjszakáján.
A növénynemesítés új korszakát hozhatják el azok a génszerkesztési technológiák, amelyekkel a kutatók célzottan és a hagyományos nemesítésnél jóval gyorsabban alakíthatják a haszonnövények egyes tulajdonságait. A módszerek új lehetőségeket kínálnak többek között a betegségekkel és a szélsőséges időjárással szemben ellenállóbb, kevesebb növényvédő szert igénylő fajták fejlesztésére, miközben alkalmazásukat máig számos félreértés és a klasszikus GMO-technológiával való összemosás övezi. Kaló Péter, Györgyey János, Nagy László, Szabados László és Tóth Szilvia Zita kutatóbiológusokkal, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársaival arról beszélgettünk, miben különbözik a génszerkesztés a klasszikus GMO-technológiától, milyen tévhitek élnek róla a köztudatban, és hogyan formálhatja a jövő mezőgazdaságát.
Egy új magyar kutatás szerint a bélben élő bakteriofágok is hozzájárulhatnak a súlyos Clostridioides difficile fertőzés leküzdéséhez. A Gut Microbes folyóiratban megjelent vizsgálat fágokra fókuszáló részében kulcsszerepet vállalt a HUN-REN SZBK Biokémiai Intézetének Kintses Bálint vezette Transzlációs Mikrobiológia Laboratóriuma, Apjok Gábor közreműködésével.