HUN-REN Biological Research Centre, Szeged 
A rákos tumor nem egyetlen ellenség: sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el, vagy ellenállhatnak a kezeléseknek. A kihívás az, hogy ezeket a kritikus sejtcsoportokat időben rendkívül nehéz felismerni. Ebben értek el áttörést szegedi kutatók, svájci és svéd partnerekkel.
Nagy örömmel és büszkeséggel számolunk be arról, hogy a Federation of European Biochemical Societies (FEBS, Európai Biokémiai Társaságok Szövetsége) felkérte Kondorosi Évát, hogy alapító tiszteletbeli tagként csatlakozzon a FEBS Research Academyhez.
Fókuszban a szegedi EV kutatás
A tenger élővilága nemcsak különös formákat és színeket rejt, hanem olyan apró molekulákat is, amelyek új ötleteket adhatnak a gyógyszerkutatásnak. Egy friss nemzetközi kutatásban szegedi kutatók is részt vettek: a munka során rájaeredetű peptidekből kiindulva terveztek új hibrid molekulákat, majd azt vizsgálták, hogyan viselkednek ezek sejtekben és különböző molekuláris kölcsönhatásokban.
A nukleozid-módosított mRNS–lipid nanorészecske (LNP) vakcinák fejlesztése új távlatokat nyitott a fertőző és daganatos megbetegedések elleni küzdelemben.
A bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. A HUN-REN SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. Az eredmény segíthet jobban megérteni, hogyan viselkednek a fágok az emberi szervezetben, és hosszabb távon új terápiás lehetőségek fejlesztéséhez vezethetnek.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont extracelluláris vezikulákkal foglalkozó kutatói is részt vesznek a Novo Nordisk által meghírdetett Challenge nemzetközi programban, amely a kórokozó gombák által kibocsátott apró vezikulák szerepét vizsgálja az invazív fertőzésekben. A HUN-REN SZBK részéről Buzás Krisztina kutatócsoportja elsősorban a nagymennyiségű molekuláris adat elemzésével és értelmezésével járul hozzá a munkához. A hatéves konzorciumot Gácser Attila, a Szegedi Tudományegyetem professzora vezeti.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói is részt vesznek abban a 15 millió eurós Horizon Europe programban, amely a fágterápia és a mikrobiom-helyreállítás kombinációját vizsgálja egy európai klinikai vizsgálat keretében. A visszatérő húgyúti fertőzések világszerte több százmillió embert érintenek, különösen gyakoriak a nők körében, és sok esetben újra meg újra antibiotikum-kezelést igényelnek. Ez nemcsak az életminőséget rontja, hanem hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedéséhez is és megzavarja a bélmikrobiom egészséges működését. A REPhRAME klinikai vizsgálat kutatói – köztük Magyarországról Kintses Bálint és kutatócsoportja – abban bíznak, hogy a kezelés megtörheti a visszatérő húgyúti fertőzések ördögi körét, miközben kíméli a bélmikrobiomot
Kelemen Lórándot lézeres fotopolimerizációval előállított mikrostruktúrák optikai mikromanipulációjával végrehajtott biológiai tárgyú kutatásaiért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Keszthelyi Lajos díjjal jutalmazta.
Minden sejtre jellemző, hogy különféle anyagokat bocsát ki a könyezetébe. A hormonokat, emésztőenzimeket, nyálat stb. előállító szekréciós sejtek különösen nagy mennyiségben termelik ezeket. A váladékot hordozó szekréciós granulumok sorsa azonban nemcsak a kiürülés lehet: már közel 60 éve ismert, hogy a granulumok lizoszómákkal is képesek fúzionálni, és így a megtermelt váladék lebomlik és újrahasznosul. Ezt a folyamatot krinofágiának nevezték el, és minden szekréciós sejtben megfigyelhető: így szabályozza a szekréciós granulumok mennyiségét és minőségét.