HUN-REN Biological Research Centre, Szeged 
Mar 10, 2025 | News
Új stratégia rezisztencia-mentes antibiotikumok fejlesztésére
A Nature Communications szaklapban megjelent úttörő tanulmány új megvilágításba helyezi a baktériumok rezisztenciájának kialakulását, és ígéretes stratégiát kínál a rezisztencia minimalizálására tervezett antibiotikumok fejlesztéséhez. A HUN-REN Biológiai Kutatóközpont kutatócsoportja, Dr. Pál Csaba vezetésével, bemutatta, hogy egy kettős célpontú megközelítés – amely a bakteriális membránok megbontását egy további kritikus célponttal kombinálja – jelentősen gátolja a rezisztencia kialakulását.
„Az antibiotikum-rezisztencia globális máig kihívás. Még a legújabb fejlesztés alatt álló antibiotikumok esetében is gyorsan megjelenik a rezisztencia, ahogyan azt két friss publikációnk is bizonyítja. Ezért létfontosságú, hogy mélyebben megértsük az antibiotikumok hatékonyságát meghatározó alapelveket. Ezen ismeretek révén új utakat nyithatunk a rezisztencia kockázatát csökkentő antibiotikumok tervezésében” – mondta Dr. Pál Csaba, D.Sc.
Egy globális egészségügyi fenyegetés
Az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) ma már „csendes világjárványként” emlegetik, és az előrejelzések szerint 2050-re évente akár 10 millió haláleset is bekövetkezhet emiatt. Különösen a Gram-negatív baktériumok okoznak kihívást, mivel külső membránjuk jelentősen akadályozza az antibiotikumok behatolását.
Maharramov Elvin és Czikkely Márton, a tanulmány elsőszerzői.
1. Új kettős célpontú stratégia
A kutatócsoport által kidolgozott kettős célpontú membránpermeabilizáló megközelítés lényegesen csökkenti a rezisztencia kialakulását olyan kritikus kórokozókban, mint az Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Acinetobacter baumannii és a Pseudomonas aeruginosa.
„A membránok megbontását egy másik létfontosságú sejtfunkcióval kombinálva drasztikusan csökkenthetjük a baktériumok ellenálló képességének kialakulását. Ez rávilágít arra, hogy nemcsak az számít, hány célpontja van egy antibiotikumnak, hanem az is, melyek azok.” – magyarázta Maharramov Elvin, a tanulmány egyik első szerzője.
2. Laboratóriumi és környezeti bizonyítékok
Laboratóriumi evolúciós kísérletek során a kettős célpontú antibiotikumok rendre alacsonyabb rezisztenciaszintet eredményeztek a hagyományos antibiotikumokhoz képest. A környezeti minták vizsgálata is megerősítette, hogy az ilyen antibiotikumokhoz kapcsolódó rezisztenciagének lényegesen ritkábban fordulnak elő. Figyelemre méltó, hogy az egyik ilyen antibiotikum, a tridecaptin M152-P3 esetében nem voltak rezisztenciát okozó gének környezeti mintákban, miközben a legújabb antibiotikumoknál ezek már jelen vannak a természetben.
Új utak az antibiotikum-fejlesztés jövőjében
Czikkely Márton, a tanulmány másik első szerzője kiemelte:
„A baktériumok gyorsan képesek rezisztenciát kialakítani, még az olyan végső védvonalként használt antibiotikumokkal szemben is, mint a kolisztin. Kutatásunk egy olyan új stratégiát javasol, amely a mechanoszenzitív csatornákra épít, amint azt az MscL-t célzó SCH79797 esetében is láttuk.”
Ez a mechanizmus új utakat nyithat a multidrog-rezisztens Gram-negatív kórokozók elleni antibiotikumok fejlesztésében.
A globális egészségügyre gyakorolt hatások
A kutatás megmutatja, hogy a tudatosan tervezett kettős célpontú antibiotikumok jelentősen csökkenthetik a rezisztencia kockázatát. Ez nemcsak a baktériumok rezisztencia-mechanizmusainak jobb megértését teszi lehetővé, hanem hozzájárul a biztonságosabb és hatékonyabb antibiotikumok fejlesztéséhez is, amely a közegészségügy számára világszerte kulcsfontosságú.