HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
2025. okt. 10. | Hírek
A L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért Programot 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson fiatal női kutatóknak tudományos pályafutásuk előremenetelében. A díjra doktori hallgatók, posztdoktori kutatók és kutatással foglalkozó orvosok pályázhatnak.
A L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjat Magyarországon idén Oláh Julianna (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Pipek Orsolya Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Ana Martins (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet) nyerte el. Ana kutatásai már doktori évei alatt a terápiás gyógyszerekkel szembeni rezisztencia vizsgálatára irányultak. Első posztdoktori projektjét a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében, Hohmann Judit vezetésével végezte, ahol a rákos sejtek gyógyszerrezisztenciájának leküzdésére keresett lehetőségeket. Érdeklődése hamar a rezisztencia mechanizmusainak feltárása felé fordult: vizsgálta a rezisztens tumorsejtvonalak kollaterális érzékenységét új hatóanyagokkal szemben, valamint az új vegyületek és a már használatban lévő daganatellenes szerek kombinációinak hatásait. Különösen érdeklődött a természetes vegyületek és származékaik iránt, kiemelt figyelmet fordítva az ekdiszteroidokra, amelyek több gyógyszer-rezisztencia moduláló aktivitást mutatnak (Martins A, et al. (2012) J Med Chem 55 (11): 5034–5043).
Miután 2015-ben csatlakozott Pál Csaba vezetésével működő Lendület Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoport a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Ana megkezdte második posztdoktori időszakát. Itt lehetősége nyílt arra, hogy korábbi kutatásait bakteriális kórokozókon, nagy áteresztőképességű (high-throughput) módszerekkel folytassa. Munkájának középpontjában nemcsak a rezisztens baktériumok kollaterális érzékenységi és keresztrezisztencia-profiljainak feltárása állt az antimikrobiális peptidekkel szemben, hanem annak vizsgálata is, hogy miként lehet ezeket a tulajdonságokat hatékony gyógyszerkombinációk tervezésére felhasználni, és megelőzhetővé tenni a kezeléssel szembeni rezisztencia kialakulását (Lázár V., Martins A., et al. (2018) Nature Microbiology 3, 718–731; megosztott első szerzőség).
Két év anyasági szabadság után 2020 végén tért vissza a laborba, ahol kutatásait a gram-pozitív baktériumok új antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciáját befolyásoló evolúciós mechanizmusok megértésére, valamint olyan molekuláris célpontok azonosítására összpontosította, amelyek alkalmazhatók új antibakteriális vegyületek fejlesztésére és a klinikai kezelések során kialakuló rezisztencia megelőzésére. E munkája során kollégáival kimutatta, hogy laboratóriumi körülmények között a Staphylococcus aureus képes több, jelenleg fejlesztés alatt álló vagy frissen engedélyezett antibiotikummal szemben rezisztenciát kialakítani. Azt is megfigyelték, hogy számos rezisztenciamutáció már eleve jelen van a természetes bakteriális populációkban, különösen a klinikai izolátumokban, amelyek már most rezisztensek a rutinszerűen használt antibiotikumokkal szemben. Eredményei rámutatnak annak fontosságára, hogy a kórokozók rezisztencia-evolúciós képességét már az antibiotikum-fejlesztés korai szakaszában vizsgálni kell, és munkájuk egy módszertani keretrendszert kínál ennek értékelésére (Martins A*, Judák F*, Farkas Z*, et al. (2025) Science Translational Medicine, 17, eadl2103; megosztott első szerzőség).
Második anyasági szabadságát követően, 2025 januárjában, Ana csatlakozott a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetében működő Nanobioszenzorika Csoporthoz, amelyet Horváth Róbert vezet. Szoros együttműködésben Deli Mária kutatócsoportjával, új kutatási témái közé tartozik a biológiai gátak vizsgálata. Célja, hogy a jelenlegi labor szakértelmét és saját, gyógyszerrezisztenciával kapcsolatos korábbi kutatási tapasztalatait ötvözze új kutatási irányokban. Jelenlegi kutatási területe az ekdiszteroidok központi idegrendszerre gyakorolt hatásának vizsgálata, ezen belül is arra keresi a választ, hogy ezek a vegyületek milyen mechanizmusokon keresztül védik a vér-agy gátat kóros állapotokban. Ebben a projektben Ana és munkatársai célja az ekdiszteroid-konjugátumok farmakológiai tulajdonságainak részletes jellemzése, különös hangsúlyt fektetve a vér-agy gát védelmére, annak érdekében, hogy ezeket a vegyületeket a betegségek kialakulásának megelőzésére vagy a lefolyás lassítására lehessen alkalmazni. A projekt végső célja egy hatékony és gazdaságosan előállítható vegyület azonosítása, amelyet nagy kockázatú személyek – például 2-es típusú cukorbetegek vagy más anyagcsere-betegségekben szenvedők – használhatnak a vér-agy gát integritásának megőrzésére és a neurodegeneratív betegségek kialakulásának megelőzésére.
Az elismeréshez szívből gratulálunk!