A kutatócsoport mind a motoneuron betegség, mind a major depresszió kutatásában irányadó eredményeket ért el. A leggyakoribb motoneuron betegségben, az amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS-ben) humán mintákon kimutatták a neuromuszkuláris szinapszisok sérülését és a kalcium háztartás zavarát, majd további vizsgálatok során párhuzamot állítottak fel a betegség transzgenikus, valamint immun-mediált modelljeiben és az emberben lezajló folyamatok között. Vizsgálataik a sporadikus és a familiális betegségforma klinikai hasonlóságáért felelős sejtszintű mechanizmusokat tártak fel. Hasonlóképpen, úttörő szerepet játszottak a depresszió szinaptogenikus hipotézisének kidolgozásában és igazolásában. A depresszió állatmodelljeiben és humánban is igazolták, hogy a stressz és a depresszió a limbikus agyterületeken a tüskeszinapszisok számának jelentős csökkenésével jár, míg az antidepresszáns kezelés elősegíti új szinapszisok képződését.
Jelenlegi kutatásaik a központi idegrendszeri mozgató idegsejtek és a környező nem idegi sejtek reciprok szignalizációs részleteinek tanulmányozására irányulnak. A tervezett vizsgálatok célja heveny és idült stressz által kiváltott eltérések kimutatása az idegsejtek által kibocsátott citokinek, kemokinek szintjében, a gerjesztett mikroglia aktiváció nagyságában és időbeli lefutásában különböző agyrégiókban. A kvantitatív vizsgálatok fénymikroszkópos immunhisztokémiai és immun-fluoreszcens módszerek kombinálásával történnek. Távlati cél az egyes mozgató idegsejtek természetes rezisztenciája és a sérülést követő gyulladásos reakció mértéke összefüggéseinek megértése.
Ismeretes, hogy az antidepresszáns rezisztencia a depresszió sikeres kezelésének legkomolyabb hátráltatója. Ezért további céljuk annak a kiderítése, hogy egyes anti-glutamaterg szerek, vagy analógjaik képesek-e meggátolni a stressz szinaptolitikus hatását és ezzel kivédeni a depresszív viselkedés kifejlődését.
Metodikai szempontból áttörést jelenthetnek azok a folyamatban levő informatikai fejlesztéseik, amik számítógépes elektronmikroszkópos tomográfiás módszeren alapuló automatizált morfometriai módszerek kidolgozására irányulnak idegrendszeri struktúrák kvantitatív jellemzése céljából.
tudományos tanácsadó
tudományos munkatárs
PhD hallgató
laboráns
nyugalmazott tudományos tanácsadó
SIKLÓS László | tudományos tanácsadó | publikációk | CV |
PATAI Roland | tudományos munkatárs | publikációk | CV |
POLGÁR Tamás | PhD hallgató | publikációk | CV |
BÁNFINÉ RÁCZ Erika | laboráns | ||
PÁRDUCZ Árpád | nyugalmazott tudományos tanácsadó | publikációk | CV |